MR vizsgálatok

A belső fül MR vizsgálat alapvetően idegi típusú halláskárosodás okának felderítésére szolgál. Az MR vizsgálat segíthet diagnosztizálni ideghüvely daganatokat, kisagy-hídszögleti daganatokat, cisztákat és más elváltozásokat a belső fülben. Kontrasztanyaggal történő vizsgálathoz minden esetben orvosi javaslat és megfelelő eredményű egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós (kreatinin és karbamid) vizsgálat szükséges. A vizsgálat előtt lehetőség van a helyszínen kreatinin gyorsteszt, és az abból számított eGFR elvégzésére is, mely ujjbegyből, szúrással vett vérmintából történik.

Az enterographia MR vizsgálattal kimutathatók a vékonybelek egyes elváltozásai, például gyulladások, vérzések, daganatok. Ezzel a vizsgálati módszerrel sikerülhet diagnosztizálni a vékonybelet érintő Chron-betegséget is. Szürke vagy zöld hályog megléte kizáró ok az enterographia vizsgálat alól! Kontrasztanyaggal történő vizsgálathoz minden esetben orvosi javaslat és megfelelő eredményű egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós (kreatinin és karbamid) vizsgálat szükséges. A vizsgálat előtt lehetőség van a helyszínen kreatinin gyorsteszt, és az abból számított eGFR elvégzésére is, mely ujjbegyből, szúrással vett vérmintából történik.

A hasi MR vizsgálatot rutin hasi ellenőrzésre, a máj és az epeutak, a hasnyálmirigy, valamint a vesék, mellékvesék elváltozásainak vizsgálata során alkalmazzuk. A hasi MR alternatívája lehet olyan eszközös beavatkozásoknak, melyek során endoszkóp bevezetésével kontrasztanyaggal töltik föl az epeutakat. Kontrasztanyaggal történő vizsgálathoz minden esetben orvosi javaslat és megfelelő eredményű egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós (kreatinin és karbamid) vizsgálat szükséges. A vizsgálat előtt lehetőség van a helyszínen kreatinin gyorsteszt, és az abból számított eGFR elvégzésére is, mely ujjbegyből, szúrással vett vérmintából történik.

Az ízületi MR vizsgálatot leggyakrabban valamilyen mozgásszervi panasz esetén kéri az ortopéd szakorvos, a traumatológus, vagy a reumatológus, amit okozhat veleszületett, vagy szerzett rendellenesség, illetve sérülés is. Az ízületi MR vizsgálat segítségével pontos képet kaphatunk a csontok találkozásánál elhelyezkedő ízületek lágyrészeinek állapotáról: láthatóvá válnak a tapadó és eredő izmok, ínak, szalagok, porcok, az ízületi tok maga és az ízületek felszíne is. Segítségével fájdalommentesen vizsgálható a váll, a könyök, a csukló, a csípő, a térd, illetve a boka ízülete is. Kontrasztanyaggal történő vizsgálathoz minden esetben orvosi javaslat és megfelelő eredményű egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós (kreatinin és karbamid) vizsgálat szükséges. A vizsgálat előtt lehetőség van a helyszínen kreatinin gyorsteszt, és az abból számított eGFR elvégzésére is, mely ujjbegyből, szúrással vett vérmintából történik.

Koponya MR vizsgálattal az agy vizsgálható, jól látható a szürke- és fehérállomány, az agykamrák, az erek. Az MR vizsgálat olyan képalkotó diagnosztikai eljárás, mely a mágneses teret felhasználva készít részletes felvételeket az emberi testről. A készülék által generált mágneses tér hatására a szervezetben bekövetkező energiaváltozásokat egy nagy teljesítményű számítógép részletes felbontású, háromdimenziós képpé alakítja. Az MR vizsgálat előtt minden esetben javasolt neurológus szakorvossal konzultálni. A vizsgálat előtt ajánlott a smink eltávolítása az arcról, ezek esetleges fémtartalma ugyanis befolyásolhatja a képminőséget. Kontrasztanyaggal történő vizsgálathoz minden esetben orvosi javaslat és megfelelő eredményű egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós (kreatinin és karbamid) vizsgálat szükséges. A vizsgálat előtt lehetőség van a helyszínen kreatinin gyorsteszt, és az abból számított eGFR elvégzésére is, mely ujjbegyből, szúrással vett vérmintából történik.

A kardiovaszkuláris mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat erős mágneses teret, rádiófrekvenciás hullámokat, valamint egy nagy teljesítményű számítógépet használ, hogy nagyon részletes álló- és mozgóképeket készítsen a szív különböző részeiről (szívüregek, szívbillentyűk, szívizom, szívburok) és annak környezetéről. Kontrasztanyaggal történő vizsgálathoz minden esetben orvosi javaslat és megfelelő eredményű egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós (kreatinin és karbamid) vizsgálat szükséges. A vizsgálat előtt lehetőség van a helyszínen kreatinin gyorsteszt, és az abból számított eGFR elvégzésére is, mely ujjbegyből, szúrással vett vérmintából történik.